2012. január 30., hétfő
Tormay Cécile-est, 2012. január 23.
hétfő, január 30, 2012 |
Bejegyzés szerkesztése
2012. január 18., szerda
Meghívó - Tormay Cécile-est
szerda, január 18, 2012 |
Bejegyzés szerkesztése
Szeretettel várjuk 2012. január 23-án, hétfőn, 19 órai kezdettel a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő rendezvényére, melyen Kollarits Krisztina irodalomtörténész mutatja be Tormay Cécile író (1875-1937) életét és munkásságát, saját kutatásai alapján!
A két világháború közt népszerű, majd elhallgatott, és a rendszerváltás után vitás megítélésű írónő és közéleti személyiség életművét igyekszik objektív szempontok alapján elhelyezni a magyar irodalomban Kollarits Krisztina, a téma kutatója. Tavaly megjelent monográfiája hiánypótló mű, Tormay Cécile eddigi méltatói csak Hankiss Jánosnak 1939-ben megjelent könyvére és néhány korabeli tanulmányra támaszkodtak. A levéltári forrásokat, az írónő levelezését, a kortársak visszaemlékezéseit is feldolgozó kötet szerzője egy sor érdekes életrajzi mozzanatot igyekszik megvilágítani előadásában: az írónő gondolkodásában bekövetkezett fordulatot, melynek során 40. életévében kozmopolita szemléletével szakítva a „nemzeti ügy” szolgálatába állt; külföldi elismertségét és jelölését a Nobel-díjra; hazai közéleti szerepvállalását és viszonyulását a Horthy-rendszerhez; alapítói és főszerkesztői munkáját a Nyugat ellenlapjaként indított Napkelet folyóiratban. A naplószerű feljegyzésekből született, és sokat vitatott Bujdosókönyvet az őszirózsás forradalomról és a tanácsköztársaságról az előadó szintén objektivitásra törekedve, kortársak és történészek véleménye mellé állítva mutatja be és értékeli előadásában.
Ratkó József irodalmi emlékest, 2012. január 9.
szerda, január 18, 2012 |
Bejegyzés szerkesztése
Ratkó József emlékestjéről igyekszem beszámolni. Példás emberi sorsokat akarok megjeleníteni, a Ratkó család három generációjának életéből megidézni egy keveset. Dr Ratkó István matematikus, az önálló est előadója, édestestvére Ratkó József, a költő. Ők a második generáció; az est során megidézett első nemzedék a szülők és a miniszterasszony nagynéni. A harmadik generációt Ratkó Ágnes csembalóművész képviselte ihletett játékával. A felvételről megszólaló barokk muzsika, valamint Vikidál Gyula, Dinnyés József és a Hangraforgó együttes előadásában elhangzó megzenésített versek jótékonyan oldották a próza és a líra keltette feszültséget.
Ratkó Istvánt gyermekkorom óta ismerem, osztálytársak voltunk az Arany János 12 évfolyamos iskolában. Ő bentlakó, állami gondozott, én bejáró. Két külön világ. Nekem család, édesanyám főztje, otthon; neki nevelőtanár, menza és intézet. Ő volt az osztály legjobb matekosa. A matek órákon nem is kellett részt vennie, hiszen még a szüneteket is kedvenc tantárgyával töltötte. Csekély zsebpénzéből rendszeresen megvásárolta a Matematikai Lapokat, s a megfejtéseket költségtakarékosan (azaz gyalog) vitte be a pesti szerkesztőségbe.
A versek és az önéletrajzból vett idézetek megrázó és egyben felemelő érzéseket keltettek. Tanúi lehettünk annak, hogy kivételes tehetséggel, tanulással és munkával ki lehet jutni a nyomorúságból, a kiszolgáltatott lelencsorból és feljutni a fényre – lehet alkotó emberi életet élni. A hat testvér közül az idősebb költő, nehéz fizikai munkával töltött évek után könyvtáros és nevelőtanár, a kisebb testvér tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanár, akinek Ágnes lánya csembalóművész, a Zeneakadémián tanít. Szembetűnő a párhuzam József Attila nehéz sorsával. Versei miatt Ratkó Józsefet szintén elbocsátották a szegedi egyetemről; de amint a nagy példakép, csak azért is, tanítani akart. Nem középiskolás fokon tanít bennünket ő, testvére és annak lánya is.
Az est hatására talán a legmegfelelőbb szó: katartikus, a szó minden értelmében.
katarzis <gör. ’megtisztulás>: Platónnál az igazi katarzist a filozófia képviselte az emberi és az isteni világ kibékítésével. Arisztotelésznél a katarzis az egyéni lélek higiéné eszköze: a félelem és a részvét felkeltése révén megtisztítja a nézőt a kedvezőtlen érzelmektől és megbotránkoztató szenvedélyektől, a feszültség keltése és oldása által az érzületvilág épülését, megújulását okozza. A katarzis a pszichoanalitikus felfogás szerint a gondot okozó feszültségek felismertetésének és megértésének kulcsa. (Magyar Nagylexikon)
A fát gyümölcséről, a költőt verseiből ismerhetjük meg. Az írások közül idemásolom ezért azokat, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám. Nem tudok a versekről mit mondani, ha nem szólalnak meg. Ha pedig elolvashatják őket, felesleges bármit hozzátennem.
A versek megtalálhatók a következő kiadványban: Ratkó József Összes Művei, Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. A versek után megadott keltezés az írás első megjelenésének dátuma, a korábban kiadatlan írások után keletkezésének valószínűsített ideje áll. Az önéletrajzi részleteket az internetről másoltam.
Rezessy Géza
A verseket és az önéletrajzi részleteket itt találja.
2012. január 3., kedd
Meghívó - Ratkó József irodalmi emlékest
kedd, január 03, 2012 |
Bejegyzés szerkesztése
Szeretettel várjuk a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő rendezvényére, mellyel Ratkó József költő (1936-1989) emléke előtt tisztelgünk! A verseket Dr. Ratkó István, a költő testvérének előadásában hallhatjuk 2012. január 9-én, hétfőn, 19 órai kezdettel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogarchívum
-
▼
2012
(29)
- ► szeptember (3)
-
►
2011
(31)
- ► szeptember (2)
Rendszeres olvasók
Üzemeltető: Blogger.