Oldalak

2012. január 30., hétfő

Tormay Cécile-est, 2012. január 23.




2012. január 18., szerda

Meghívó - Tormay Cécile-est

Szeretettel várjuk 2012. január 23-án, hétfőn, 19 órai kezdettel a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő rendezvényére, melyen Kollarits Krisztina irodalomtörténész mutatja be Tormay Cécile író (1875-1937) életét és munkásságát, saját kutatásai alapján!

A két világháború közt népszerű, majd elhallgatott, és a rendszerváltás után vitás megítélésű írónő és közéleti személyiség életművét igyekszik objektív szempontok alapján elhelyezni a magyar irodalomban Kollarits Krisztina, a téma kutatója. Tavaly megjelent monográfiája hiánypótló mű, Tormay Cécile eddigi méltatói csak Hankiss Jánosnak 1939-ben megjelent könyvére és néhány korabeli tanulmányra támaszkodtak. A levéltári forrásokat, az írónő levelezését, a kortársak visszaemlékezéseit is feldolgozó kötet szerzője egy sor érdekes életrajzi mozzanatot igyekszik megvilágítani előadásában: az írónő gondolkodásában bekövetkezett fordulatot, melynek során 40. életévében kozmopolita szemléletével szakítva a „nemzeti ügy” szolgálatába állt; külföldi elismertségét és jelölését a Nobel-díjra; hazai közéleti szerepvállalását és viszonyulását a Horthy-rendszerhez; alapítói és főszerkesztői munkáját a Nyugat ellenlapjaként indított Napkelet folyóiratban. A naplószerű feljegyzésekből született, és sokat vitatott Bujdosókönyvet az őszirózsás forradalomról és a tanácsköztársaságról az előadó szintén objektivitásra törekedve, kortársak és történészek véleménye mellé állítva mutatja be és értékeli előadásában.



Ratkó József irodalmi emlékest, 2012. január 9.


Ratkó József emlékestjéről igyekszem beszámolni. Példás emberi sorsokat akarok megjeleníteni, a Ratkó család három generációjának életéből megidézni egy keveset. Dr Ratkó István matematikus, az önálló est előadója, édestestvére Ratkó József, a költő. Ők a második generáció; az est során megidézett első nemzedék a szülők és a miniszterasszony nagynéni. A harmadik generációt Ratkó Ágnes csembalóművész képviselte ihletett játékával. A felvételről megszólaló barokk muzsika, valamint Vikidál Gyula, Dinnyés József és a Hangraforgó együttes előadásában elhangzó megzenésített versek jótékonyan oldották a próza és a líra keltette feszültséget.

Ratkó Istvánt gyermekkorom óta ismerem, osztálytársak voltunk az Arany János 12 évfolyamos iskolában. Ő bentlakó, állami gondozott, én bejáró. Két külön világ. Nekem család, édesanyám főztje, otthon; neki nevelőtanár, menza és intézet. Ő volt az osztály legjobb matekosa. A matek órákon nem is kellett részt vennie, hiszen még a szüneteket is kedvenc tantárgyával töltötte. Csekély zsebpénzéből rendszeresen megvásárolta a Matematikai Lapokat, s a megfejtéseket költségtakarékosan (azaz gyalog) vitte be a pesti szerkesztőségbe.

A versek és az önéletrajzból vett idézetek megrázó és egyben felemelő érzéseket keltettek. Tanúi lehettünk annak, hogy kivételes tehetséggel, tanulással és munkával ki lehet jutni a nyomorúságból, a kiszolgáltatott lelencsorból és feljutni a fényre – lehet alkotó emberi életet élni. A hat testvér közül az idősebb költő, nehéz fizikai munkával töltött évek után könyvtáros és nevelőtanár, a kisebb testvér tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanár, akinek Ágnes lánya csembalóművész, a Zeneakadémián tanít. Szembetűnő a párhuzam József Attila nehéz sorsával. Versei miatt Ratkó Józsefet szintén elbocsátották a szegedi egyetemről; de amint a nagy példakép, csak azért is, tanítani akart. Nem középiskolás fokon tanít bennünket ő, testvére és annak lánya is.

Az est hatására talán a legmegfelelőbb szó: katartikus, a szó minden értelmében.

katarzis <gör. ’megtisztulás>: Platónnál az igazi katarzist a filozófia képviselte az emberi és az isteni világ kibékítésével. Arisztotelésznél a katarzis az egyéni lélek higiéné eszköze: a félelem és a részvét felkeltése révén megtisztítja a nézőt a kedvezőtlen érzelmektől és megbotránkoztató szenvedélyektől, a feszültség keltése és oldása által az érzületvilág épülését, megújulását okozza. A katarzis a pszichoanalitikus felfogás szerint a gondot okozó feszültségek felismertetésének és megértésének kulcsa. (Magyar Nagylexikon)

A fát gyümölcséről, a költőt verseiből ismerhetjük meg. Az írások közül idemásolom ezért azokat, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám. Nem tudok a versekről mit mondani, ha nem szólalnak meg. Ha pedig elolvashatják őket, felesleges bármit hozzátennem.

A versek megtalálhatók a következő kiadványban: Ratkó József Összes Művei, Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. A versek után megadott keltezés az írás első megjelenésének dátuma, a korábban kiadatlan írások után keletkezésének valószínűsített ideje áll. Az önéletrajzi részleteket az internetről másoltam.

Rezessy Géza


A verseket és az önéletrajzi részleteket itt találja.





2012. január 3., kedd

Meghívó - Ratkó József irodalmi emlékest

Szeretettel várjuk a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő rendezvényére, mellyel Ratkó József költő (1936-1989) emléke előtt tisztelgünk! A verseket Dr. Ratkó István, a költő testvérének előadásában hallhatjuk 2012. január 9-én, hétfőn, 19 órai kezdettel.
 



Otrosenko: Grisa dédapám udvara, 2011. december 12.


A novellát ide kattintva olvashatják el

Rendszeres olvasók

Üzemeltető: Blogger.
/