A Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubja

Torgny Lindgren kortárs svéd író novelláját felolvassa és elemzi: Lackfi János költő, író, műfordító, egyetemi docens.

TORGNY LINDGREN elképesztő novellájában adva van Otto, a konok és magányos vidéki koma, aki mindennel spórol, mindent beoszt és próbálja szép lassan gyarapítani tulajdonát. Ez a tevékenység kitölti életét, felemészti minden erejét, megszállottan törtető, eleven csontvázzá aszalja őt. Vajon meddig megy el mohóságában ez a modern zsugori, megállítják-e a birtokhatárok, keresztülgázol-e mások érzésein, életén? Igaz-e, hogy a legkérgesebb lélek mélyéről is szépség fakadna? Föld és kő, krumpli és vér keveréke ad különös zamatot ennek a mesésen kegyetlen északi novellának.

Akutagava Rjúnoszuke: A bozótmélyben című elbeszélésnek elemzésével vette kezdetét a Lackfi János vezette világkörüli szellemi utazás 45-50 résztvevővel, az Irodalmi Klubban. Az első est feszült figyelemmel kezdődött, majd a közös gondolkodás és vita nyomán kialakult érdeklődéssel, oldott hangulatban telt.

Az előző előadássorozattal összehasonlítva, legtöbb tekintetben újdonságot hozott az első est, már az előadás felépítésében követett módszer miatt is: a szöveg hangulatának átélése, és a figyelem hőfokának emelése miatt nem ismerjük meg előre a kiválasztott írásokat, legtöbben most találkozunk ezekkel először.

Ezúttal más módon közelítettünk a kiválasztott szöveghez, a korábbi előadássorozaton képviselt felfogáshoz képest. Az előadó nem életrajzi adatok mentén elemzi az elbeszéléseket, hanem kulturális kiegészítések mellett a novellák szerkezetét és a szereplők megformáltságát vizsgálva, retorikájuk feltárásával próbál közelebb vinni bennünket a szerző gondolatmenetéhez.

Az életeseményekben nem bővelkedő szerző, Akutagava Rjúnoszuke szellemi fejlődését nagyban befolyásolta, hogy hazája, Japán nem sokkal korábban nyílt meg Nyugat felé, beengedve az addig ismeretlen és idegen-furcsa szellemi áramlatokat. Akutagava írói teljesítményét abban mérhetjük, hogyan próbált műveiben a két világ között hidat képezni.

A magyar fordításban alig 16 oldalból álló rövid kis remekmű egy rendőrségi jegyzőkönyv, hét vallomással: négy tanúéval és három gyilkosjelöltével. Utóbbiak az európai krimi hagyományaitól eltérően nem ártatlanságukat igyekeznek bizonyítani, hanem mindhárman magukra vállalják a tettet. Többszörösen egymásra rétegzett történettel van dolgunk, mely történetek a keleti gondolkodás szerint egyszerre lehetnek igazak, mégis egy elkövetőt keresünk: ki hazudik, és mi az igazság. A mű szerkezete ebbe az alapvető ellentmondásba feszítve épül fel. Az elbeszélés megértését tovább nehezítik a Kelet és Nyugat közötti kulturális eltérések, melyekhez támpontokat kaptunk az est folyamán Jánostól. A novella több rétege nyilván így is láthatatlan maradt előttünk, nem beszélve apró, finom mozzanatokról, melyeket talán a fordítás is elfed, viszont legtöbben új írói szemléletet, és elbeszélő stílust ismerhettünk meg cserébe.

A novella két alapvető szerkezeti egységét a négy tanú, és a három potenciális gyilkos vallomásai adják, melyek terjedelmükben, megformáltságukban egyaránt élesen elválnak egymástól. Megtudtuk, hogy a keleti gondolkodás szerint mind a négyes, mind pedig a hármas szám a teljességet jelenti, ami tovább erősíti a szöveg tagolását. A tanúk vallomásait követve egyszerre kerülünk közelebb a bozót mélyéhez, és ugyanakkor az elbeszélés egy másik szálán fokozatosan távolodunk is a tett színhelyétől. A három lehetséges gyilkos vallomásaiban sok az átfedés és az ellentmondás. Ezek kibogozására vállalkoztunk János útmutató gondolataival, játékos formában: az est vendégei az esküdtszék szerepét vállalták magukra, miközben az előadó táblán rendszerezte a vallomásokban elhangzó állításokat. Három kérdést vizsgálva próbáltuk meg felderíteni a nemes japán lovag gyilkosának kilétét: kinek állhatott érdekében a bűntett, ki hogyan jött volna ki a történetből, ha magára vállalja a tettes szerepét, és végül, mi történt. A hallgatóság aktív részvétele tovább inspirálta az előadói stílust is, és a hangulat a téma komolysága és mélysége mellett fesztelenné vált. A történet végére érve azt vettük észre, hogy a lehetséges indítékokat keresve elmerültünk saját spekulációinkban, holott korántsem biztos, hogy a mi logikánkkal feltárható a történet teljes mélységében – ha az egyáltalán logikus, a szó bevett értelmében. Mivel minden beszéd arról is szól, hogy a beszélőt hitelesíti, ezért a „nyomozás” során azt vizsgáltuk, hogy az egyes szereplők retorikáikon keresztül hogyan próbálják elhitetni, valósággá tenni életüket a szöveg befogadói előtt. Hogy az esküdtszék hétfő esti döntése alapján melyikük volt a legsikeresebb, azt utólag is megtudhatják azok, akik megnézik az előadásról készült felvételt, ami most kivételesen teljes hosszában elérhető a rendezvény honlapján.

Az előadás után némi sütemény és kávé, tea mellett kötetlen formában folyt tovább az eszmecsere az előadó és a vendégek között. Ezek a párbeszédek szintén további sok érdekes gondolattal és értékes információkkal gyarapították az érdeklődők ismereteit.

Köszönjük a nagyszerű előadást, köszönjük az érdeklődők aktív részvételét, akik maguk is alakították az est hangulatát – és kíváncsian várjuk a svéd utazást szeptember 26-án!

A novellát ide kattintva olvashatják el.