2013. február 28., csütörtök
Meghívó - Hang-nemek: vendégünk Halász Margit író
csütörtök, február 28, 2013
NADRÁGSZEREPEK MEZZÓBAN
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2013. március 11-én, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat Molnár Krisztina Rita költő, tanár:
"Halász Margit író ritka madár.
Hangja ritka hang, mélyből magasba ér.
Madárhang, ez biztos, hol kolibri, hol feketerigó vagy kanalasgém – mikor melyik.
Ez a hang árad, mint a dal, mesét mond, szövevényes történetei kígyóznak, kacskaringóznak, kanyarognak ellenállhatatlanul.
Áradásuk – mint egyik regényének címe is – „Éneklő folyó”. Magával sodorja az olvasót, a hallgatót.
Telt, élettel teli, regényei és novellái Márquez távoli unokahúgának hangján szólalnak meg, Petőfi, Mikes Kelemen, vagy Pál apostol stílusában írt úti leveleit a bölcsesség és humor teszi kortalanná.
Ami pedig a legfontosabb, ezek az írások nem nélkülözik a minden szenvedés ellenére és közben megtapasztalható örömöt."
Halász Margit március 11-én az Irodalmi Klub vendégeként olvas fel írásaiból.
A felolvasást követően Molnár Krisztina Rita beszélget az íróval.
Halász Margitról bővebben: halaszmargit.hu
Címkék:
2013. február 13., szerda
Meghívó - Hang-nemek: Esterházy Péter
BAROKK ALT,
AVAGY
CSOKONAI LILI ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÉS TIZENHÉT HATTYÚK
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2013. február 18-án, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat Molnár Krisztina Rita költő, tanár:
"Nemes Nagy Ágnes 64 hattyú című esszéjében így ír a bruges-i folyócska partján megpillantott, és azonnal metaforává váló hattyúról:
„…Egy híd és egy fasor könyökében támaszkodtunk a kőpárkányra, s néztük ábrándosan, ami néznünk adatott – amikor is megjelent a hattyú. Természetesen éppen akkor jelent meg, pompás lélektani érzékkel úszott be felfokozott ámulatunkba, a hattyúktól megszokott, nosztalgikus mozdulatokkal. Viselkedése ugyan kissé meglepő volt; alighogy megpillantott minket, felénk rohant, és sziszegve, szárnyát csapkodva követelt ennivalót a párkány alatt – határozottan agresszív hattyú volt. Mi röstelkedve és bágyadtan bámultuk, nem volt nálunk kenyérdarab. S ekkor kiáltott fel egyik útitársam: Nézzétek a csőrét!”
Ezt kérem én is. Nézzük meg ezt a gyönyörű hattyút, ezt a „tündöklő és vagány és kiszámíthatatlan, húszéves, szépséges nő”-t. Nézzük meg közelebbről, pontosabban hallgassuk a hangját, ezt a sebzett és gyöngéd hangot, ahogy a XVII. század áradó nyelvén elbeszéli, mi minden történt vele a XX. század második felében."
2013. február 6., szerda
Hang-nemek - Molnár Krisztina Rita irodalmi estjei
Szeretettel hívjuk és várjuk
HANG-NEMEK
–szoprán, mezzo, alt –
–szoprán, mezzo, alt –
című irodalmi sorozatunk estjeire!
Az előadássorozaton kortárs magyar elbeszélők novelláit elemziMOLNÁR KRISZTINA RITA, költő, tanár:
„Történetekre szükségünk van. Mindenki szeret történeteket hallgatni. Mert a történetek érdekesek és izgalmasak, szelídek vagy lélegzetelállítóak, mert rólunk szólnak, vagy rólunk aztán biztosan nem, mert felkavarnak vagy elandalítanak. A történetek megbetegíthetnek és gyógyíthatnak. A történet, akár mese vagy pletyka, akár újsághír vagy bibliai példázat, novella, regény és úti beszámoló, hihetetlen erővel jelen van az éltünkben, akár a levegő vagy a víz. Történetek nélkül légüres térben lennénk, minden történet elhelyez bennünket az időben és a térben, segít viszonyulni magunkhoz és a világhoz.
Hogy ki mesél nekünk, hogy a hangja mély és lágy, vagy erőteljes, mint a mennydörgés, megnyugtató, mint a kályha duruzsolása, vagy karcol, mint a pattintott kő éle – nem elválasztható a történettől.
Hogy ki mesél nekünk, hogy a hangja mély és lágy, vagy erőteljes, mint a mennydörgés, megnyugtató, mint a kályha duruzsolása, vagy karcol, mint a pattintott kő éle – nem elválasztható a történettől.
A történetmondó hangja a történet része, és az, hogy a történetet férfiak vagy nők mesélik el, megváltoztatja a történetet. De nem egyszerűen a hang magassága, regisztere lehet más. Annak ellenére, hogy a női mesélők – akik megszólaltatói nem biztos, hogy maguk mindig nők – nyelve nem különbözik a férfi elbeszélőkétől, a szókészlet, a mondatszerkesztés, a történet szövése lehet jellegzetesen nőies, vagy éppen szándékoltan férfias. Vagy nőies, de idézőjelben. Vagy férfias, de iróniával elmozdítva a férfigondolat határozottságából.
Az Irodalmi Klub következő előadássorozata a történetmondás hangnemének különös fontosságát, igyekszik bemutatni. Azt, hogy a választott hang maga is üzenetet közvetít. Akár a zenében.
Most elsősorban női hangokra írt novellák, elbeszélések és mesék kerülnek elő Esterházy Péter, Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina, Halász Margit, Tóth Krisztina és Molnár Krisztina Rita történetein keresztül.
Az előadásokon a művek és szerzők megismerése után a közönséggel együtt fejtjük meg az elhangzott, mindenkinek saját üzenetet is közvetítő szövegek titkát.
Két alkalommal maguk a szerzők is velünk lesznek az esteken. Halász Margit és Tóth Krisztina a Szépírók Társasága által szervezett A könyv utóélete című sorozat keretében látogat el Pátyra.”
Az előadásokat 19 órai kezdettel az alábbi időpontokban tartjuk:
február 18.
március 11.
április 15.
április 29.
május 13.
május 27.
március 11.
április 15.
április 29.
május 13.
május 27.
Esterházy Péter
Halász Margit
Szvoren Edina
Rakovszky Zsuzsa
Tóth Krisztina
Molnár Krisztina Rita
Halász Margit
Szvoren Edina
Rakovszky Zsuzsa
Tóth Krisztina
Molnár Krisztina Rita
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)