Oldalak

2013. december 6., péntek

Meghívó - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – 1920

Nyáry Krisztiánt nem igazán kell bemutatnunk. A számos irodalom- és kultúrtörténeti bejegyzés szerzőjének jelenleg 31.000 követője van a FaceBook közösségi portálon. A 2012 óta ott publikált esszék nyomán már két kötet is megjelent: az Így szerettek ők című könyv első és második része. Mert ugyan a pécsi egyetem egykori tanára a kilencvenes évek óta már más területen dolgozik, az irodalomtörténet a hobbija maradt. A Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának három részesre tervezett sorozatában ezúttal egy dramatizált előadást hallhatunk tőle, Szalontay Tünde és Simon Attila színművészek közreműködésével.

A 2013. december 13-án, 19 órakor kezdődő tematikus est az 1920-as év köré rendeződik: olyan történeteket hallhatunk a magyar irodalomból, amelyeknek kiinduló vagy végpontja az említett dátum. Benedek Elek, Krúdy, Babits, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes és Szabó Lőrinc alakja elevenedik meg, és kerül hús-vér közelségbe, életük egy-egy kevésbé ismert történetének bemutatásán keresztül. A részletek kapcsán az is kiderül, hogy a halhatatlan szerzők éppoly esendő halandók, mint mindenki más, és hogy műveik hátterében sokszor nagyon is viharos, fájdalmakkal teli sorsuk áll.

A belépés ingyenes, a szerző az előadás után dedikálja a helyszínen is megvásárolható könyveit.







Meghívó - Talált szív könyvbemutató, december 13.

Luca napján a néphagyomány szerint széket kezdtek el készíteni az emberek, ami karácsonyra készült el. Rendhagyó karácsonyi készülődésünk a gyerekekkel egy szívmelengető meséhez kapcsolódik. Turbuly Lilla író és Horváth Ildi grafikusművész nemrégiben megjelent, Talált szív című mesekönyve a 2013-as Aranyvackor pályázat díjnyertes pályaműve, de emellett pátyi vonatkozású kuriózummal is bír. A könyv illusztrátora ugyanis Pátyon él, a szerzővel való gyümölcsöző munkakapcsolata ráadásul a Pátyi Könyvtárnak is köszönhető. Mesekönyvük a nagycsoportos óvodás, és az első-másodikos kisiskolás korosztálynak szól.

„Valaki elvesztette a szívét, és én megtaláltam. Most biztosan azt gondoljátok, hogy Pepe már megint álmodott valamit, mert ilyen nincs, a szívét senki sem tudja csak úgy elveszíteni, mint a kesztyűjét vagy az uzsonnás táskáját. … Otthon aztán alaposan megvizsgáltam a szívet, mert nagyon szerettem volna tudni, hogy kié lehet, és vajon hogyan veszhetett el. De nem leltem semmilyen nyomot. Annyi biztos, hogy jólesett kézbe venni és megsimogatni, mert puha volt és bársonyos. Az apró, fehér öltések szorosan összetartották a két felét és a közéjük szorított valamit, amitől szép domború lett, éppen belesimult a tenyerem hajlatába. … Anya szerint egy varrónőé lehetett, aki tűpárnának használta. Talán éppen költözködött, és valahogy kiesett a varródobozából. Apa tanácstalanul vonogatta a vállát, hogy fogalma sincs, esetleg karácsonyfadísznek szánhatták, hiszen közeledik a december, és egy ilyen szép piros szív jól mutat a zöld ágak között. A nővérem viszont (akit Katának hívnak, és már nyolcéves is elmúlt) egészen biztos volt benne, hogy egy kisgyereké lehetett, aki a kórházba menet veszítette el. (Mert a szívet a kórház közelében találtuk, ha még ezt sem mondtam volna.) De az is lehet, hogy mindannyian tévednek – borongtam –, és valaki másé. Hogy fogom én ezt kideríteni?”

Pepe a kalandos nyomozás közben sok új barátot szerez, és karácsonyra végül minden szív a helyére kerül. A decemberi délutánon együtt fogjuk a szeretetről, barátságról szóló rejtélyes történet keletkezését felderíteni a Könyvtárban. A könyv alkotóival Molnár Krisztina Rita költő – a Maléna kertje című meseregény szerzője – beszélget, Turbuly Lilla felolvasásában részleteket hallhatunk majd a műből, Ildi pedig a gyerekekkel kézműves foglalkozás keretében készít a meséhez kapcsolódó emléket. A könyv a helyszínen megvásárolható, amit a szerzők dedikálnak.








2013. szeptember 11., szerda

Molnár Krisztina Rita: Kőház - könyvbemutató






Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje - könyvbemutató






2013. május 16., csütörtök

Meghívó - Hang-nemek: Molnár Krisztina Rita

ÉN-EK
VERSBEN ÉS MESÉBEN



 „Az „én” szó eredete vitatott. A nyelvészek szerint ősi örökség a finnugor korból. Feltételezhető, hogy az „ének” az „én”-ből származik „-k” képzővel, talán hasonlóan a „lélek”, „torok” szavakhoz”.
(Benkő Loránd)



Az Irodalmi Klub előző félévben zajló estjein Molnár Krisztina Rita a KÖVEK, MACSKÁK, ANGYALOK című sorozatban a kortárs líra jellegzetes képeit járta körül. A februárban kezdődő HANG-NEMEK sorozat a kortárs próza jellegzetes női mesélőinek hangját mutatta be.


2013. május 27-én, az utolsó előadáson Szabó T. Anna beszélget a szerzővel az Ünnepi Könyvhétre megjelenő két új könyvéről. Az esten Molnár Krisztina Rita lírájának és prózájának hangja is megszólal majd.


A Kőház (Scolar Kiadó) a költő harmadik verseskötete, a Maléna kertje (Naphegy Kiadó) című meseregény pedig első hosszabb terjedelmű prózai munkája.




„A város szélén, Füge Maléna kertjében kezd bonyolódni Molnár Krisztina Rita meseregénye. A biztonságot adó kertben, amiben egy hársfa és egy tölgyfa áll, és ahol Máli magányos délutánjai telnek, és ahová végül minden szereplő belép. Szibill, a több ezer éves tücsök, Máli sokáig egyetlen társa, aztán Janó, aki lehet, hogy utcagyerek, a nagyszájú Luca, a törpesünök gazdája, és Bicajos, a postás, akinek szintén megvan a maga titka. A kertből, ahová Máli egy faágak közt megbújó rejteket álmodik, de ahonnan mégis ki kell lépnie ahhoz, hogy elmenjen bodzát szedni az utcagyerekkel, akinek a nagymamája kórházban van, vagy azért, hogy megfesse a macskamúmiát és hogy végül egészen a görög Kréta szigetéig repüljön, ahol megérti, mit is jelent valójában, hogy minden folyó a tengerbe igyekszik. 
Az átváltozás meséje a Maléna kertje, az események – akár Ovidius átváltozás-történeteiben – az egymásra találás és az elválás élményei körül bonyolódnak, számtalan izgalmas fordulattal és meglepetéssel.”

Szvetelszky Zsuzsa a Maléna kertje című meseregényről


„Tűz van, tűz van, ég a város, ég a ház is: minden elpusztul, ami eddig számított. Ráadásul a tűz körül, az emberek között ott sürgölődik a gonosz is, de nem táplálja, hanem oltja. Ezzel a nyugtalanítóan álomszerű, klasszikus lüktetésében is szabálytalanul csapongó, félelmetesen lobogó verssel kezdődik ez a könyv, mintha már első versében is felégetné, amit a nyugodt kötetcímmel, a Kőházzal felépített. Ahogy tovább olvasunk, egy pillanatnyi idill (néni a napon, pásztorlányka) után mindjárt jön az „őrült nő”, aztán a „felizzó” „feszítő” vágy és sóvárgás, „fortyog a tűz az erekben”: láng bujkál ebben a könyvben, felizzítja a gyanútlan olvasót. Nem lehet abbahagyni. Csupa tűz, csupa sodró, feszítő kérdés. Muszáj odafigyelni rá.
Mi van, ha „zsarátnok fészkel” benned, ha nem alszol a „sodró” vágytól, ha nem alszik ki benned a tűz és csodát várva világítasz, mint a folyosón égve hagyott villany, „mint egy fénysor/ a karácsonyt váró balkonon”? Mi van, ha ez a tűz tartja fenn benned a fény ígéretét, és számodra ez a vágy az igazi szolgálat? Mi van, ha nem szűnsz meg égni? Ha nem fogadod el, mint Kosztolányi, hogy otthon vagy a világban, de nem vagy otthon az égben? Ha nem ismered el József Attilával, hogy „nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret?” 
És mi van, ha elhiszed, hogy a fény legyőzi az időt?” 

Részlet Szabó T. Anna a Kőház című verseskötethez írt utószavából


Az esten közreműködik:
Záhonyi Enikő - ének
Simon Attila - zongora


Molnár Krisztina Rita blogja: molnarkrisztinarita.blogspot.hu







2013. május 8., szerda

Meghívó - Hang-nemek: Rakovszky Zsuzsa

ECHO BEFEJEZETLEN DALLAMAI



Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére,
2013. május 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat

Molnár Krisztina Rita költő, tanár:

Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító a kortárs költészet meghatározó alakja. Költői és írói munkásságát számos díjjal jutalmazták (József Attila-díj, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, Kossuth-díj). Versei, regényei, novellái egyaránt a mai magyar irodalom maradandó értékei.

„A Hold ősidők óta a női princípium jelképe, a szépség és a fény mellékbolygója. A novellák dominánsan női hősei olyan mellékbolygók - elképesztő már ez is, ez a mellékség, a csillagászatban a bolygók körül keringő égitesteket nevezik így -, akik megnyugvást jelentő hajlékot, menedéket nyújtó kapcsolatot keresnek, de bolygóságukból adódóan erre tartósan képtelenek. Történeteik látszólag szokványosak. Az ötvenes évektől napjainkig játszódó történetekben ismerős boldogtalanságok tűnnek föl rendre: válások, megcsalások, magányos gyerekek és öregek, beázott lakás és félreértések, kinőtt ruha, haldokló apa, be nem tartott ígéretek. Látszólag szokványos az elbeszélői hagyomány is, a freudi álompszichológiára építő Kosztolányi-novellák, a már említett Thomas Mann realisztikus, de költői írásmódja folytatódik lineárisan, ami a befogadót meghittségével csapdába is ejti. Az olvasó megnyugszik, nem fog elveszni a posztmodern szövegrétegek közt. De a második, harmadik novella után gyanút fog, valami mégsem stimmel ezekkel a történetekkel. Nem a sztori, nem az elbeszélőmód, hanem a rögzített képek kivágása a különös bennük. Miért éppen ott a keretük, miért éppen ott érnek véget, ahol? Mert az okosan komponált befejezések, a nagyon is tudatos befejező mondatok ellenére egyszer csak bizonytalanság vesz erőt az olvasón. Mintha elcsúszott volna a kép széle, és mondjuk Gulácsy festményén Beatrice jobb szélről a középpontba kerülne, de Dantéból csak az orrhegye és vörös köntösbe bugyolált válla maradna meg. Micsoda találkozás!”

(Részlet Molnár Krisztina Rita  A lombok árnyéka című, Rakovszky Zsuzsa novelláskötetéről írt recenziójából)




2013. május 6., hétfő

Hang-nemek: Tóth Krisztina, 2013. április 29.






2013. április 22., hétfő

Meghívó - Hang-nemek: vendégünk Tóth Krisztina

VIOLIN TÖRTÉNETEK



Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére
2013. április 29-én, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat

Molnár Krisztina Rita költő, tanár:

"Tóth Krisztina, a népszerű Babérkoszorú-díjas költő jó ideje prózájával is felhívta magára az olvasóközönség figyelmét. Novelláit, tárcanovelláit prózakötetei mellett heti - és napilapokban is olvashatjuk.

Történeteinek hősei a mindennapok hősei. Életük egy-egy pillanata nem attól hátborzongató, mert valami rendkívüli esik meg velük. Ellenkezőleg. Akár Tolsztoj vagy Csehov alakjainál: szenvedéseik, apró, sokszor nevetségesnek tűnő szorongásaik a mieink is lehetnének, a kifacsart helyzetek, amikbe kerülnek, meglazult vagy épp fojtogató emberi viszonyaik nagyon is ismerősek.

A hang, amelyik elmondja történetüket, sokkal kevésbé ismerős a hétköznapokból. Mert ez a hang – színe az ibolya tiszta kékje – húsbavágóan őszinte. Nem ismeri a hamisságot, a jótékony takargatást, a tapintatba burkolt álságot. Húsba és lélekbe vágó, mint a hegedű világos dallama. Mélyen vagy magasan szól, igazmondó szólam.

A violinkulcs a valóságra nyit."


Tóth Krisztina az Irodalmi Klub vendégeként olvas fel írásaiból, a szerzővel Molnár Krisztina Rita beszélget.

Tóth Krisztina honlapja: www.tothkrisztina.hu







2013. április 6., szombat

Meghívó - Hang-nemek: Szvoren Edina

VISSZAVERT FOLYÓHANG



Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2013. április 15-én, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat Molnár Krisztina Rita költő, tanár:

"Szvoren Edina novelláinak magányos hősei nem néznek felfelé. Életük lassan vagy sebesen hömpölyög, mint a folyók. Medrükbe szorulva haladnak mindennapi zátonyaik közt, hordozva mindennapi hordalékukat. Egyes szám első személyű monológjaik a végtelen folyamok hegyekről visszaverődő különös hangján szólalnak meg a Déry Tibor és Bródy Sándor-díjas szerző tolmácsolásában.

Az Irodalmi Klub következő estjén elhangzik Szvoren Edina egyik novellája, a felolvasást követően pedig közelebbről is megismerkedhetünk a szöveg sajátságaival."


Az író eddig megjelent önálló kötetei:

Pertu, 2010 (Palatinus)
Nincs, és ne is legyen, 2012 (Palatinus)




A KoKuKK Egyesület meghívója





2013. február 28., csütörtök

Meghívó - Hang-nemek: vendégünk Halász Margit író

NADRÁGSZEREPEK MEZZÓBAN


Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2013. március 11-én, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat Molnár Krisztina Rita költő, tanár:

"Halász Margit író ritka madár.
Hangja ritka hang, mélyből magasba ér.
Madárhang, ez biztos, hol kolibri, hol feketerigó vagy kanalasgém – mikor melyik. 
Ez a hang árad, mint a dal, mesét mond, szövevényes történetei kígyóznak, kacskaringóznak, kanyarognak ellenállhatatlanul. 
Áradásuk – mint egyik regényének címe is – „Éneklő folyó”. Magával sodorja az olvasót, a hallgatót. 
Telt, élettel teli, regényei és novellái Márquez távoli unokahúgának hangján szólalnak meg, Petőfi, Mikes Kelemen, vagy Pál apostol stílusában írt úti leveleit a bölcsesség és humor teszi kortalanná. 
Ami pedig a legfontosabb, ezek az írások nem nélkülözik a minden szenvedés ellenére és közben megtapasztalható örömöt."

Halász Margit március 11-én az Irodalmi Klub vendégeként olvas fel írásaiból.
A felolvasást követően Molnár Krisztina Rita beszélget az íróval.

Halász Margitról bővebben: halaszmargit.hu






2013. február 13., szerda

Meghívó - Hang-nemek: Esterházy Péter


BAROKK ALT,
AVAGY
CSOKONAI LILI ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÉS TIZENHÉT HATTYÚK



Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2013. február 18-án, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat Molnár Krisztina Rita költő, tanár:

"Nemes Nagy Ágnes 64 hattyú című esszéjében így ír a bruges-i folyócska partján megpillantott, és azonnal metaforává váló hattyúról:

„…Egy híd és egy fasor könyökében támaszkodtunk a kőpárkányra, s néztük ábrándosan, ami néznünk adatott – amikor is megjelent a hattyú. Természetesen éppen akkor jelent meg, pompás lélektani érzékkel úszott be felfokozott ámulatunkba, a hattyúktól megszokott, nosztalgikus mozdulatokkal. Viselkedése ugyan kissé meglepő volt; alighogy megpillantott minket, felénk rohant, és sziszegve, szárnyát csapkodva követelt ennivalót a párkány alatt – határozottan agresszív hattyú volt. Mi röstelkedve és bágyadtan bámultuk, nem volt nálunk kenyérdarab. S ekkor kiáltott fel egyik útitársam: Nézzétek a csőrét!”


Ezt kérem én is. Nézzük meg ezt a gyönyörű hattyút, ezt a „tündöklő és vagány és kiszámíthatatlan, húszéves, szépséges nő”-t. Nézzük meg közelebbről, pontosabban hallgassuk a hangját, ezt a sebzett és gyöngéd hangot, ahogy a XVII. század áradó nyelvén elbeszéli, mi minden történt vele a XX. század második felében."




2013. február 6., szerda

Hang-nemek - Molnár Krisztina Rita irodalmi estjei

Szeretettel hívjuk és várjuk
HANG-NEMEK
–szoprán, mezzo, alt –
című irodalmi sorozatunk estjeire!


Az előadássorozaton kortárs magyar elbeszélők novelláit elemzi
MOLNÁR KRISZTINA RITA, költő, tanár:

„Történetekre szükségünk van. Mindenki szeret történeteket hallgatni. Mert a történetek érdekesek és izgalmasak, szelídek vagy lélegzetelállítóak, mert rólunk szólnak, vagy rólunk aztán biztosan nem, mert felkavarnak vagy elandalítanak. A történetek megbetegíthetnek és gyógyíthatnak. A történet, akár mese vagy pletyka, akár újsághír vagy bibliai példázat, novella, regény és úti beszámoló, hihetetlen erővel jelen van az éltünkben, akár a levegő vagy a víz. Történetek nélkül légüres térben lennénk, minden történet elhelyez bennünket az időben és a térben, segít viszonyulni magunkhoz és a világhoz.

Hogy ki mesél nekünk, hogy a hangja mély és lágy, vagy erőteljes, mint a mennydörgés, megnyugtató, mint a kályha duruzsolása, vagy karcol, mint a pattintott kő éle – nem elválasztható a történettől. 
A történetmondó hangja a történet része, és az, hogy a történetet férfiak vagy nők mesélik el, megváltoztatja a történetet. De nem egyszerűen a hang magassága, regisztere lehet más. Annak ellenére, hogy a női mesélők – akik megszólaltatói nem biztos, hogy maguk mindig nők – nyelve nem különbözik a férfi elbeszélőkétől, a szókészlet, a mondatszerkesztés, a történet szövése lehet jellegzetesen nőies, vagy éppen szándékoltan férfias. Vagy nőies, de idézőjelben. Vagy férfias, de iróniával elmozdítva a férfigondolat határozottságából.

Az Irodalmi Klub következő előadássorozata a történetmondás hangnemének különös fontosságát, igyekszik bemutatni. Azt, hogy a választott hang maga is üzenetet közvetít. Akár a zenében.
Most elsősorban női hangokra írt novellák, elbeszélések és mesék kerülnek elő Esterházy Péter, Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina, Halász Margit, Tóth Krisztina és Molnár Krisztina Rita történetein keresztül.
Az előadásokon a művek és szerzők megismerése után a közönséggel együtt fejtjük meg az elhangzott, mindenkinek saját üzenetet is közvetítő szövegek titkát.
Két alkalommal maguk a szerzők is velünk lesznek az esteken. Halász Margit és Tóth Krisztina a Szépírók Társasága által szervezett A könyv utóélete című sorozat keretében látogat el Pátyra.”

Az előadásokat 19 órai kezdettel az alábbi időpontokban tartjuk:

február 18.

március 11.

április 15.

április 29.

május 13.

május 27.

Esterházy Péter

Halász Margit

Szvoren Edina

Rakovszky Zsuzsa

Tóth Krisztina

Molnár Krisztina Rita
















Rendszeres olvasók

Üzemeltető: Blogger.
/