2013. május 8., szerda
Meghívó - Hang-nemek: Rakovszky Zsuzsa
szerda, május 08, 2013 |
Bejegyzés szerkesztése
ECHO BEFEJEZETLEN DALLAMAI
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére,
2013. május 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat
2013. május 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel! Kortárs szerzők elbeszéléseiből válogat
Molnár Krisztina Rita költő, tanár:
Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító a kortárs költészet meghatározó alakja. Költői és írói munkásságát számos díjjal jutalmazták (József Attila-díj, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, Kossuth-díj). Versei, regényei, novellái egyaránt a mai magyar irodalom maradandó értékei.
„A Hold ősidők óta a női princípium jelképe, a szépség és a fény mellékbolygója. A novellák dominánsan női hősei olyan mellékbolygók - elképesztő már ez is, ez a mellékség, a csillagászatban a bolygók körül keringő égitesteket nevezik így -, akik megnyugvást jelentő hajlékot, menedéket nyújtó kapcsolatot keresnek, de bolygóságukból adódóan erre tartósan képtelenek. Történeteik látszólag szokványosak. Az ötvenes évektől napjainkig játszódó történetekben ismerős boldogtalanságok tűnnek föl rendre: válások, megcsalások, magányos gyerekek és öregek, beázott lakás és félreértések, kinőtt ruha, haldokló apa, be nem tartott ígéretek. Látszólag szokványos az elbeszélői hagyomány is, a freudi álompszichológiára építő Kosztolányi-novellák, a már említett Thomas Mann realisztikus, de költői írásmódja folytatódik lineárisan, ami a befogadót meghittségével csapdába is ejti. Az olvasó megnyugszik, nem fog elveszni a posztmodern szövegrétegek közt. De a második, harmadik novella után gyanút fog, valami mégsem stimmel ezekkel a történetekkel. Nem a sztori, nem az elbeszélőmód, hanem a rögzített képek kivágása a különös bennük. Miért éppen ott a keretük, miért éppen ott érnek véget, ahol? Mert az okosan komponált befejezések, a nagyon is tudatos befejező mondatok ellenére egyszer csak bizonytalanság vesz erőt az olvasón. Mintha elcsúszott volna a kép széle, és mondjuk Gulácsy festményén Beatrice jobb szélről a középpontba kerülne, de Dantéból csak az orrhegye és vörös köntösbe bugyolált válla maradna meg. Micsoda találkozás!”
(Részlet Molnár Krisztina Rita A lombok árnyéka című, Rakovszky Zsuzsa novelláskötetéről írt recenziójából)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Blogarchívum
Rendszeres olvasók
Üzemeltető: Blogger.
0 hozzászólás - Írja meg a sajátját itt!:
Megjegyzés küldése