Oldalak

2015. március 29., vasárnap

Meghívó - A magyar költészet napja Lackfi Jánossal

A RÉSZEG PETŐFI ÉS A MEZTELEN LANTOS
A magyar költészet napja Lackfi Jánossal az Irodalmi Klubban



Szeretettel hívunk mindenkit 2015. április 8-án szerdán, 19 órai kezdettel a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjába, a magyar költészet napjához kapcsolódó előadásra.
Vendégünk LACKFI JÁNOS Prima Primissima-díjas költő, író:

„Hol a költészet helye világunkban? Van-e helye a nap alatt? Két reklám között? Rambo verset mond, miközben íját feszíti? Netán ott kezdődik a vers, mikor egy teherautó hátán a koszba róva megpillantjuk ezt a szót: CICALEKVÁR? Mi is az a cicalekvár? Boszorkány főzi mesebeli kondérban? Esetleg a cicák hagyják szerte a kertben? Netán teherautók kereke alatt képződik: mikor kiugrik az útra, még cica, kisvártatva már lekvár az aszfalton? No, nem a macskabarátok kedélyét akarjuk borzolni (szőr ellenében), hanem inkább közös gondolkodásra hívni mindenkit a költészet napja alkalmából. Mikor is van itt a költészet ideje? Évente egyszer? Minden ünnepségen, amikor koszorúznak, szavalnak, és kényelmetlen a műszálas ing? Vagy köznapi esemény is lehet a Facebookon? Amire meghívást kaptunk, lájkolhatjuk is?

Baudelaire megadta a jó vers receptjét: fél rész örök tartalom kell és fél rész modernség. Ugye, milyen jól hangzik? Csak összekeverjük, és máris tálalható! Ivo Andrić horvát író szerint a költészetben azzal érhető el a legnagyobb hatás, ha a szerzőnek sikerül meglepnie olvasóját valami ismerttel. Vagyis az olvasónak két dolgot kell éreznie egy jó mű befogadásakor: „jé, erre már én is annyiszor gondoltam”, illetve „jé, erre én ÍGY még sosem gondoltam”.

Az argentin Julio Cortázar modellezi ezt a folyamatot a lehető legelemibb szinten. Ha azt mondom: "az élet szomorú", hát, nem túl eredeti, de jól ismert érzésre utalok. Ha ugyanezt úgy fogalmazom meg, hogy „az élet olyan, mint a hagyma, miközben hámozzuk, könnyezünk”, a nyomasztó tapasztalatot sikerül úgy megfogalmaznom, hogy közben valami megfoghatatlan örömérzet, a megformálás gyönyörűsége is hozzáadódik.

A nyelv zenéje látványos villogása sosem önmagáért való, egyszeriben dőlni kezd a képzelet hosszú dominósora, és az összesúrlódó szavakból megszületik egyfajta dörzs-elektromosság, egyfajta plusz jelentés, amelytől a holt anyag életre kel. Ahogy egy sufnit épít az ember hétvégi telkén: egyik pillanatban még csupán halom szőrös deszka, majd alaktalan faváz, végül pedig átlényegül, külön kis házikó lesz, saját, 3D-s térszelet! Sufni, ráadásul az enyém!

Vagyis az „isteni szikra” születéséhet nem varázslás vezet, nem hókusz-pókusz, hanem értelmes, játékos emberi tevékenység. Nézzünk együtt kreatív szemmel a világra és a nyelvre, robbantsuk fel egy kicsit, majd rakjuk ki elemeiből, mint egy puzzle-t! Azt est folyamán kiderül majd, ki az a meztelen lantos, ki a két almapofa kisangyal, mitől részeg Petőfi, mit felejtett el Isten, meg hogy illik-e egy költőnek kopaszodnia.”

Az est gasztronómiai támogatója a pátyi Avokádó Ételmanufaktúra.

Mindenkit szeretettel várunk!









2015. március 28., szombat

Az élet ízei: Esterházy Péter, 2014. december 17.






Rendszeres olvasók

Üzemeltető: Blogger.
/