Oldalak

2012. február 3., péntek

Lackfi János irodalmi estjei - tavasz

Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt
VILÁGOK HARCA PÁTYON
című irodalmi sorozatunk estjeire!




Február 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY CSEH PÁTYON


BOHUMIL HRABALT nem kell bemutatni a nagyközönségnek, novellájának hőse, Hant’a talán mégis jó, ha most beteszi a lábát Pátyra. Erre a figurára nagyon is jellemző az agyonverhetetlenül nagydumás Hrabal-hősök hadovája és kényszeres szerepjátszása. Kalandjainak epicentruma egy papírhulladék-újrahasznosító üzem a létező szocializmus napjaiban, s ő innen kiindulva próbálja a maga vásottul kisemberi módján boldogítani avagy sikítófrászba kergetni az emberiség kézre eső, csehebbik részét. Lássuk, hogyan sikerül ez neki!





Február 27-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY BELGA PÁTYON


FRANÇOIS EMMANUEL történetének hőse unott, unatkozó és unalmas matematikatanár, aki az Isten háta mögötti Soetz-Kirkfasseni vasútvonalon szunyókálva tölti napjait munkába menet és munkából visszajövet. Napközben elviselhetetlen számtanpéldákkal gyötri tanítványait és főként azok szüleit, mégsincs kész megoldóképlete a helyzetre, mikor a végzet elébe toppan, mégpedig egy Elveszített Női Táska képében. Szegény barátunk nem tudja, hogy egy efféle kézitáskába befelé vezet út, de onnan kifelé aligha. Csak belegabalyodni lehet a Nőbe, nyomozni utána eszeveszetten, állomásokon, illatszerboltokon, rendőrkapitányságokon és büdös csavargók nyomortanyáin keresztül, miközben a sóvárgott cél hol közeledik, hol távolodik. Vajon minden retikül-kutató délibábot kerget?




Március 12-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY AMERIKAI PÁTYON


MONA SIMPSON írásában minden szép és minden jó: amerikai elitegyetem, vakító zöldre beretvált pázsit, jó fej koleszos lányok, kitűnő bizonyítványok, álompasi a fűnyíró traktor nyergében… Van-e szebb, mint a bazi nagy Amerikai Álom? Jó, a szomszéd pasas kicsit problémás, nővé akarja operáltatni magát vagy mi a csuda, saját gyerekei anyjává, ha minden menetrend szerint megy. A szomszéd viszont csak szomszéd, itt, minálunk minden rendben megy, vagy mégsem. Mert, ugye, lopni például nem kellene. Meg valahogy a szexualitásnak is volnának határai. De kit érdekel mindez, míg kívülről nézve minden rendben van? De vajon meddig néz ki minden rendben lévőnek kívülről? Mikor robbannak az időzített bombák?




Március 26-án, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY KANADAI PÁTYON

ALICE MUNRO számos műve olvasható magyarul, épp ideje hát elmerülnünk egy frissen házasodott, átlagos kanadai fiatalasszony életének meglehetősen prózai, mégis felkavaró világában. A kis hölgy „időt kért” és kapott a sorstól, el kell döntenie, milyen hivatásra teszi rá az életét véglegesen, ám mindeközben népmesebeli királyfi módjára meg kell vívnia harcát egy hamisítatlan házi sárkánnyal, a főbérlő asszonnyal, aki kémkedni és basáskodni szeretne, s nem is válogatja meg a módszereit. A háttérben az idős asszony magatehetetlen férjének árnyéka magasodik, múltbeli komor titkok sejtelmével borzongatva az olvasót.






Május 14-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY KUBAI PÁTYON


ALEJO CARPENTIER a kubai irodalom nagy figurája. Novellájában a cukornádon meggazdagodott, gyarmati barokk arisztokrácia mítosza elevenedik meg. A márki jómódú családba születik, miért is ne élhetné tovább az ősei által folytatott, mozgalmas, termékeny és kemény életformát, üzleti tárgyalások, lakomák, bálok, csodás hátasok, szerető feleség, szaladgáló porontyok és szorgos rabszolgák közegében? Mi sodor ellenállhatatlanul a hanyatlás felé egy sorsot? A lelket nyomasztó bűnök? Egy tragikus szerelem pusztító ereje? A terméketlenség átka? Egy kiégett társadalmi rendszer szétesése? Vajon az idő kereke visszaforgatható?




Június 4-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY KÍNAI PÁTYON

KO FEJ egyetlen magyarul olvasható novellája hozza mindazt az egzotikumot, amit egy kínai szerzőtől elvárhatunk, sőt, jócskán rá is tesz pár szívlapáttal. Adott egy titokzatos idegen, aki messziről jön, szálka a falu szemében, és nyugalmas, filozofikus szemlélődéssel töltött, hosszú napok múltán egyszer csak gyalázatos tettre ragadtatja magát. A bűnhődés nem várat magára, ám az utolsó pillanatban beindul a hatalmas meselavina, és álmodott, megélt vagy kitalált sorsok sokasága zúdul ki az addig egyenes vonalú történetből, a császár, a diák, a kereskedő balladája, és az olvasó kábultan kérdezi: „Dsuang Szi álmodja a lepkét, a lepke őt, vagy mindkettejüket én?”




0 hozzászólás - Írja meg a sajátját itt!:

Megjegyzés küldése

Hozzászólások

Rendszeres olvasók

Üzemeltető: Blogger.
/