2011. január 11., kedd
Meghívó - Petőfi-est
„Halhatatlan a lélek, hiszem,
De más világba nem megy át,
Csak itt lenn a földön marad,
A földön él és vándorol.
Többek közt én, emlékezem,
Rómában Cassius valék,
Helvéciában Tell Vilmos,
Párizsban Desmoulins Kamill...
Itt is leszek tán valami.”
Szeretettel meghívjuk a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, melynek témája "Petőfi Sándor: színész vagy költő?", Kiss Eszter művésznő előadásában. A klubest időpontja: 2011. január 12. szerda, 19.30-21 óra.
Azt est folyamán elhangzó versek letölthetőek innen: letöltés.
Azt est folyamán elhangzó versek letölthetőek innen: letöltés.
2011. január 10., hétfő
Karácsonyi videók
A 'Karácsonyi videogaléria' menüpontra kattintva visszanézhetőek az Irodalmi Klub december 22-i, karácsonyi előadásán elhangzott versek, Kiss Eszter művésznő tolmácsolásában. A költemények a rendezvény vendégeinek kívánságai. A versek teljes szövege innen tölthető le, előadásuk pedig egyesével tekinthető meg, a videók bélyegképeire kattintva.
2011. január 2., vasárnap
A Jézuska Pátyon előbb járt
Szenteste előtt két nappal, a mára belénk égetett időzavaros, rohanós-kapkodós állapotok totális győzelmét cáfolandó, az irodalmi klub programját ezúttal is teltházas közönség ülte végig, azzal az örömállapotos arccal, mint a korábbiakat. Pontosabban: nem csupán ülte, hallgatta, hanem, miként az itt immár természetes, beszélgette, véleményezte, sőt vallomásozta. Az utóbbi szó jelenlétét indokolja a honlapot olvasók előtt ismert tény, Kiss Eszter, a különleges műveltségű, nagyszerű színművész ezúttal a klub tagjainak kívánságait varázsolta különleges csomagolásban a karácsonyfánk alá, sorra megkérdezve, ki, miért azt választotta éppen. Az elhangzott költemények szövegei a honlapon elolvashatóak, a videó felvétel is megtekinthető, némi kiegészítő tudósítás, az ünnepi hangulatú est szülte gondolatok közvetítése indokolt csupán.
A megszólalásra egyébként is kész hallgatóság ezúttal érthetően beszédesebb volt, hiszen „vallani” kellett, miért kedvenc a kért ajándék. Itt említendő, ami valójában restellni való, hiszen többszörösen megbukott előítélet újabb igazolása. Még ma is sokan meglepődünk, amikor rendkívüli „értelmiségi”, vagyis szellemi/műveltségi tényekkel találkozunk a városi környezettől távol. A pátyi példa is igazolja, mennyire felületes megközelítés ez, hiszen éppen a természethez közelebbi állapot, a csendesebb-lassúbb hétköznapok jóval ígéretesebb táptalajai az igazi értékek megfogantatásának. Az is jól ismert tény, a csönd ölelte olvasást, zenehallgatást, töprengéseket igénylők egyre intimebb környezetbe menekülnek, különösen egy metropolistól. S ha annyira szerencsések, mint a Pátyra költözők, találhatnak egy olyan helyszínt, amely kiváló alkalmakat kínál a hasonló alkatúak együttlétérére is. (Remélhetően sok hasonló található az országban.)
A legutóbb, nyilván a karácsonyra való tekintettel, az Ida Cukrászda rendszeresen felajánlott édességein kívül Ritecz Jánosnak, a borkészítés rejtelmeibe kalauzoló kiselőadását kísérő folyékony illusztrációkat is megízlelhettük. Elképzelhető-e gazdagabb elő-karácsony? Január tizenkettedikén este Petőfi munkásságáról-életéről hallunk, beszélgetünk majd a könyvtárban. Kedves szülők, a gyermekeknek 14-18 éves korig nem lehet fontosabb programja aznap.
Pótszékek kellhetnek!
Gyarapodó 2011-et mindenkinek!
Kecskeméti Károly
2010. december 21., kedd
Pilinszky-est, december 8.
Ki ez a kisfiús mosolyú költő, aki akár négy sorban is képes kifejezni a világmindenséget, aki egy kelet-európai diktatúrában is européerként élte világát, látszólag tudomást sem véve az őt is megbéklyózni kívánó szellemi nihilből?
Ki ez az ember, aki a kortól és emberektől ennyire elzárkózva alkotott, aki nem kérte költőtársai barátságát – mondván, hogy őket írásaikon keresztül is tökéletesen meg tudja ismerni?
Kiss Eszter előadása ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Eszter előadása hírének igen megörültem, lévén Pilinszky mindig közel állt hozzám. Mostanában elég ritkán olvasok verseket, de úgy éreztem, hogy végre itt az ideje, hogy leporoljam versesköteteimet és agytekervényeimet egyaránt.
Eszter Pilinszky János zord költészetét mutatta be december 8-án a pátyi Irodalmi Klubban a megjelentek aktív részvételével. Nem kis feladatra vállalkozott, vállalkoztunk.Eszter igen színesen ismertette Pilinszky családi hátterét és az őt érő hatásokat, amelyek alapvetően meghatározták a költő világlátását és végső soron költészetét: elnőiesedett család, Isten, prostituáltakat pátyolgató apácák, majd a második világháború képei, találkozásai a koncentrációs táborok lakóival, intellektuálisan igazából talán soha be nem teljesedett szerelmek, kettősség a remény és a sötétség mezsgyéjén.
Eszter előadása kezdetén, néhány vers felolvasása után megkérte a jelenlevőket, hogy soroljanak fel néhány szót, amelyek gyakran előfordulnak Pilinszky verseiben, és amelyek a versek hangulatát alapvetően meghatározzák. Magány, sötét, hideg, csillag, csönd, üres, űr…… Pilinszky kulcsszavai.
Pilinszky költészete minden „barokkos” elemet nélkülöz, néhány szó, néhány sor és nem túl sok vers; hideg pontossággal illeszti össze a szavakat minden felesleges elemet eltávolítva. Néhány jelző, néhány főnév, és egyre kevesebb ige.
Pilinszky első kötetét, az 1946-ban megjelenő Trapéz és korlátot – amely hangvételét és témaválasztását tekintve is meglehetősen újszerűen hatott – nagyon pozitívan fogadták; Pilinszky az utolsók közt kapta meg érte a Baumgarten-díjat. 1949-től több évre elhallgat; eközben inkább olvas, verses meséket ír, lektorként dolgozik, illetve verseket is ír, de következő kötete, a Harmadnapon, csak 1959-ben jelenik meg. A hatvanas évek elejétől sokat utazik: Párizsba, Londonba, Belgiumba, Svájcba, Amerikába. Verseit ismerik külföldön is, hiszen végtelenségig redukált sorait meglehetősen könnyű fordítani. Verseit többek közt Ted Hughes és Pierre Emmanuel fordítja. Pilinszky népszerű, – itthon és külföldön egyaránt. Rajonganak érte. Különösen a nők. Verseiben nagy szerepet játszik a nőkhöz fűződő ambivalens viszonya: kapcsolataiban csak fokozódik magánya.Ugyanez a végtelen magány fogalmazódik meg a koncentrációs táborokkal kapcsolatos élményeire reflektáló verseiben is. Nagy összegző versét, az Apokrifet (1956) a szerző előadásában, felvételről hallgathattuk meg. Pilinszky lassan, kimérten mond ki mindent, mit a világról gondol.
Eszter a súlyos és sokszor komor verseket a költő feljegyzéseiből való részletekkel próbálta kissé ellensúlyozni; voyeurként bepillanthattunk Pilinszky mindennapjaiba, és elmosolyodhattunk néhány másodpercre egy-egy apró momentumon.
Pilinszky verseinek drámaiságát Eszter teljes átéléssel tolmácsolta az esten a jelenlevők számára. Nagy élménnyel és mély gondolatokkal gazdagodtunk.
Batta Orsolya


2010. december 8., szerda
Karácsonyi kívánságok
Kedves Klubtagok!Ide várjuk azokat a kedvenc verseket, amelyeket szívesen hallanának az Irodalmi Klub idei utolsó előadásán, 2010. december 22-én.
Ide kattintva a lap alján, egy űrlapon lehet hozzászólás formájában eljuttatni a 2-3 saját kívánságot. Az üzenet megírása után ki kell választani, milyen azonosítóval (pl. gmailes postafiók) küldi a versek címét. Ha egyik azonosítóval sem rendelkezik a felsoroltak közül, válassza a "névtelen" lehetőséget. Kérjük, az üzenet szövegében adja meg nevét!
Ha valamilyen technikai probléma folytán nem boldogulna az űrlappal, elküldheti kívánságait az irodalmiklub@gmail.com címre is.
2010. december 6., hétfő
Meghívó - Pilinszky-est
"Ingem, akár egy tömeggyilkosé
fehér és jólvasalt,
de a fejem, akár egy kisfiúé
ezeréves és hallgatag."
fehér és jólvasalt,
de a fejem, akár egy kisfiúé
ezeréves és hallgatag."
(Önarckép 1974)
Szeretettel meghívjuk a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, melynek témája Pilinszky János élete és költészete, Kiss Eszter művésznő előadásában. A klubest időpontja: 2010. december 8. szerda, 19.30-21 óra.
Azt est folyamán elhangzó versek letölthetőek innen: letöltés.
Azt est folyamán elhangzó versek letölthetőek innen: letöltés.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogarchívum
Rendszeres olvasók
Üzemeltető: Blogger.






