2012. február 28., kedd
A KoKuKK Egyesület meghívója
MEGHÍVÓ
A KODOLÁNYI JÁNOS FAL(U)MÚZEUM MEGNYITÓJÁRA,
AZ „ÉN VAGYOK” PRÓZAÍRÓ PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSÉRE,
valamint
KODOLÁNYI JÁNOS EMLÉKTÁBLÁJÁNAK MEGKOSZORÚZÁSÁRA
A KODOLÁNYI JÁNOS FAL(U)MÚZEUM MEGNYITÓJÁRA,
AZ „ÉN VAGYOK” PRÓZAÍRÓ PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSÉRE,
valamint
KODOLÁNYI JÁNOS EMLÉKTÁBLÁJÁNAK MEGKOSZORÚZÁSÁRA
A Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület (KOKUKK Egyesület) szeretettel meghívja Önt és kedves családját alábbi, 2012. március 9-én, a Pipacsvirág Általános Iskolában és a Kodolányi-háznál tartandó programjaira:
- 17 óra A Kodolányi János Fal(u)múzeum megnyitója
(A kiállítás szakmai referense Sulyok Bernadett irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa.)
- 17.30 Az „Én vagyok...” című prózaíró pályázat eredményhirdetése
Kodolányi Gyula, József Attila-díjas író, költő, a zsűri elnöke,
Sulyok Bernadett irodalomtörténész, Kodolányi-kutató (Petőfi Irodalmi Múzeum),
Boross Klára, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa (Kokukk Egyesület),
Béresné Dávid Magdolna, a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtár vezetője
A három kategóriában (gyermek, fiatal és felnőtt) meghirdetett pályázat díjkiosztóján a nyertesek részleteket olvasnak fel a díjazott írásokból.
- 18.30 Koszorúzás
KOKUKK Egyesület
2012. február 23., csütörtök
Meghívó - Egy belga Pátyon
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2012. február 27-én, hétfőn, 19 órai kezdettel!François Emmanuel kortárs belga író novelláját felolvassa és elemzi: Lackfi János költő, író, műfordító, egyetemi docens.
FRANÇOIS EMMANUEL történetének hőse unott, unatkozó és unalmas matematikatanár, aki az Isten háta mögötti Soetz-Kirkfasseni vasútvonalon szunyókálva tölti napjait munkába menet és munkából visszajövet. Napközben elviselhetetlen számtanpéldákkal gyötri tanítványait és főként azok szüleit, mégsincs kész megoldóképlete a helyzetre, mikor a végzet elébe toppan, mégpedig egy Elveszített Női Táska képében. Szegény barátunk nem tudja, hogy egy efféle kézitáskába befelé vezet út, de onnan kifelé aligha. Csak belegabalyodni lehet a Nőbe, nyomozni utána eszeveszetten, állomásokon, illatszerboltokon, rendőrkapitányságokon és büdös csavargók nyomortanyáin keresztül, miközben a sóvárgott cél hol közeledik, hol távolodik. Vajon minden retikül-kutató délibábot kerget?
2012. február 3., péntek
Lackfi János irodalmi estjei - tavasz
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt
VILÁGOK HARCA PÁTYON
című irodalmi sorozatunk estjeire!

Február 13-án, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY CSEH PÁTYON
BOHUMIL HRABALT nem kell bemutatni a nagyközönségnek, novellájának hőse, Hant’a talán mégis jó, ha most beteszi a lábát Pátyra. Erre a figurára nagyon is jellemző az agyonverhetetlenül nagydumás Hrabal-hősök hadovája és kényszeres szerepjátszása. Kalandjainak epicentruma egy papírhulladék-újrahasznosító üzem a létező szocializmus napjaiban, s ő innen kiindulva próbálja a maga vásottul kisemberi módján boldogítani avagy sikítófrászba kergetni az emberiség kézre eső, csehebbik részét. Lássuk, hogyan sikerül ez neki!
Február 27-én, hétfőn, 19 órai kezdettelEGY BELGA PÁTYON
FRANÇOIS EMMANUEL történetének hőse unott, unatkozó és unalmas matematikatanár, aki az Isten háta mögötti Soetz-Kirkfasseni vasútvonalon szunyókálva tölti napjait munkába menet és munkából visszajövet. Napközben elviselhetetlen számtanpéldákkal gyötri tanítványait és főként azok szüleit, mégsincs kész megoldóképlete a helyzetre, mikor a végzet elébe toppan, mégpedig egy Elveszített Női Táska képében. Szegény barátunk nem tudja, hogy egy efféle kézitáskába befelé vezet út, de onnan kifelé aligha. Csak belegabalyodni lehet a Nőbe, nyomozni utána eszeveszetten, állomásokon, illatszerboltokon, rendőrkapitányságokon és büdös csavargók nyomortanyáin keresztül, miközben a sóvárgott cél hol közeledik, hol távolodik. Vajon minden retikül-kutató délibábot kerget?

Március 12-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY AMERIKAI PÁTYON
MONA SIMPSON írásában minden szép és minden jó: amerikai elitegyetem, vakító zöldre beretvált pázsit, jó fej koleszos lányok, kitűnő bizonyítványok, álompasi a fűnyíró traktor nyergében… Van-e szebb, mint a bazi nagy Amerikai Álom? Jó, a szomszéd pasas kicsit problémás, nővé akarja operáltatni magát vagy mi a csuda, saját gyerekei anyjává, ha minden menetrend szerint megy. A szomszéd viszont csak szomszéd, itt, minálunk minden rendben megy, vagy mégsem. Mert, ugye, lopni például nem kellene. Meg valahogy a szexualitásnak is volnának határai. De kit érdekel mindez, míg kívülről nézve minden rendben van? De vajon meddig néz ki minden rendben lévőnek kívülről? Mikor robbannak az időzített bombák?
Március 26-án, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY KANADAI PÁTYON
ALICE MUNRO számos műve olvasható magyarul, épp ideje hát elmerülnünk egy frissen házasodott, átlagos kanadai fiatalasszony életének meglehetősen prózai, mégis felkavaró világában. A kis hölgy „időt kért” és kapott a sorstól, el kell döntenie, milyen hivatásra teszi rá az életét véglegesen, ám mindeközben népmesebeli királyfi módjára meg kell vívnia harcát egy hamisítatlan házi sárkánnyal, a főbérlő asszonnyal, aki kémkedni és basáskodni szeretne, s nem is válogatja meg a módszereit. A háttérben az idős asszony magatehetetlen férjének árnyéka magasodik, múltbeli komor titkok sejtelmével borzongatva az olvasót.
Május 14-én, hétfőn, 19 órai kezdettelEGY KUBAI PÁTYON
ALEJO CARPENTIER a kubai irodalom nagy figurája. Novellájában a cukornádon meggazdagodott, gyarmati barokk arisztokrácia mítosza elevenedik meg. A márki jómódú családba születik, miért is ne élhetné tovább az ősei által folytatott, mozgalmas, termékeny és kemény életformát, üzleti tárgyalások, lakomák, bálok, csodás hátasok, szerető feleség, szaladgáló porontyok és szorgos rabszolgák közegében? Mi sodor ellenállhatatlanul a hanyatlás felé egy sorsot? A lelket nyomasztó bűnök? Egy tragikus szerelem pusztító ereje? A terméketlenség átka? Egy kiégett társadalmi rendszer szétesése? Vajon az idő kereke visszaforgatható?

Június 4-én, hétfőn, 19 órai kezdettel
EGY KÍNAI PÁTYON
KO FEJ egyetlen magyarul olvasható novellája hozza mindazt az egzotikumot, amit egy kínai szerzőtől elvárhatunk, sőt, jócskán rá is tesz pár szívlapáttal. Adott egy titokzatos idegen, aki messziről jön, szálka a falu szemében, és nyugalmas, filozofikus szemlélődéssel töltött, hosszú napok múltán egyszer csak gyalázatos tettre ragadtatja magát. A bűnhődés nem várat magára, ám az utolsó pillanatban beindul a hatalmas meselavina, és álmodott, megélt vagy kitalált sorsok sokasága zúdul ki az addig egyenes vonalú történetből, a császár, a diák, a kereskedő balladája, és az olvasó kábultan kérdezi: „Dsuang Szi álmodja a lepkét, a lepke őt, vagy mindkettejüket én?”
2012. január 18., szerda
Meghívó - Tormay Cécile-est
Szeretettel várjuk 2012. január 23-án, hétfőn, 19 órai kezdettel a Könyvtár Irodalmi Klubjának következő rendezvényére, melyen Kollarits Krisztina irodalomtörténész mutatja be Tormay Cécile író (1875-1937) életét és munkásságát, saját kutatásai alapján!A két világháború közt népszerű, majd elhallgatott, és a rendszerváltás után vitás megítélésű írónő és közéleti személyiség életművét igyekszik objektív szempontok alapján elhelyezni a magyar irodalomban Kollarits Krisztina, a téma kutatója. Tavaly megjelent monográfiája hiánypótló mű, Tormay Cécile eddigi méltatói csak Hankiss Jánosnak 1939-ben megjelent könyvére és néhány korabeli tanulmányra támaszkodtak. A levéltári forrásokat, az írónő levelezését, a kortársak visszaemlékezéseit is feldolgozó kötet szerzője egy sor érdekes életrajzi mozzanatot igyekszik megvilágítani előadásában: az írónő gondolkodásában bekövetkezett fordulatot, melynek során 40. életévében kozmopolita szemléletével szakítva a „nemzeti ügy” szolgálatába állt; külföldi elismertségét és jelölését a Nobel-díjra; hazai közéleti szerepvállalását és viszonyulását a Horthy-rendszerhez; alapítói és főszerkesztői munkáját a Nyugat ellenlapjaként indított Napkelet folyóiratban. A naplószerű feljegyzésekből született, és sokat vitatott Bujdosókönyvet az őszirózsás forradalomról és a tanácsköztársaságról az előadó szintén objektivitásra törekedve, kortársak és történészek véleménye mellé állítva mutatja be és értékeli előadásában.
Ratkó József irodalmi emlékest, 2012. január 9.
Ratkó József emlékestjéről igyekszem beszámolni. Példás emberi sorsokat akarok megjeleníteni, a Ratkó család három generációjának életéből megidézni egy keveset. Dr Ratkó István matematikus, az önálló est előadója, édestestvére Ratkó József, a költő. Ők a második generáció; az est során megidézett első nemzedék a szülők és a miniszterasszony nagynéni. A harmadik generációt Ratkó Ágnes csembalóművész képviselte ihletett játékával. A felvételről megszólaló barokk muzsika, valamint Vikidál Gyula, Dinnyés József és a Hangraforgó együttes előadásában elhangzó megzenésített versek jótékonyan oldották a próza és a líra keltette feszültséget.
Ratkó Istvánt gyermekkorom óta ismerem, osztálytársak voltunk az Arany János 12 évfolyamos iskolában. Ő bentlakó, állami gondozott, én bejáró. Két külön világ. Nekem család, édesanyám főztje, otthon; neki nevelőtanár, menza és intézet. Ő volt az osztály legjobb matekosa. A matek órákon nem is kellett részt vennie, hiszen még a szüneteket is kedvenc tantárgyával töltötte. Csekély zsebpénzéből rendszeresen megvásárolta a Matematikai Lapokat, s a megfejtéseket költségtakarékosan (azaz gyalog) vitte be a pesti szerkesztőségbe.
A versek és az önéletrajzból vett idézetek megrázó és egyben felemelő érzéseket keltettek. Tanúi lehettünk annak, hogy kivételes tehetséggel, tanulással és munkával ki lehet jutni a nyomorúságból, a kiszolgáltatott lelencsorból és feljutni a fényre – lehet alkotó emberi életet élni. A hat testvér közül az idősebb költő, nehéz fizikai munkával töltött évek után könyvtáros és nevelőtanár, a kisebb testvér tudományos fokozattal rendelkező főiskolai tanár, akinek Ágnes lánya csembalóművész, a Zeneakadémián tanít. Szembetűnő a párhuzam József Attila nehéz sorsával. Versei miatt Ratkó Józsefet szintén elbocsátották a szegedi egyetemről; de amint a nagy példakép, csak azért is, tanítani akart. Nem középiskolás fokon tanít bennünket ő, testvére és annak lánya is.
Az est hatására talán a legmegfelelőbb szó: katartikus, a szó minden értelmében.
katarzis <gör. ’megtisztulás>: Platónnál az igazi katarzist a filozófia képviselte az emberi és az isteni világ kibékítésével. Arisztotelésznél a katarzis az egyéni lélek higiéné eszköze: a félelem és a részvét felkeltése révén megtisztítja a nézőt a kedvezőtlen érzelmektől és megbotránkoztató szenvedélyektől, a feszültség keltése és oldása által az érzületvilág épülését, megújulását okozza. A katarzis a pszichoanalitikus felfogás szerint a gondot okozó feszültségek felismertetésének és megértésének kulcsa. (Magyar Nagylexikon)
A fát gyümölcséről, a költőt verseiből ismerhetjük meg. Az írások közül idemásolom ezért azokat, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám. Nem tudok a versekről mit mondani, ha nem szólalnak meg. Ha pedig elolvashatják őket, felesleges bármit hozzátennem.
A versek megtalálhatók a következő kiadványban: Ratkó József Összes Művei, Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. A versek után megadott keltezés az írás első megjelenésének dátuma, a korábban kiadatlan írások után keletkezésének valószínűsített ideje áll. Az önéletrajzi részleteket az internetről másoltam.
Rezessy Géza
A verseket és az önéletrajzi részleteket itt találja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogarchívum
Rendszeres olvasók
Üzemeltető: Blogger.

