2014. szeptember 17., szerda
Meghívó - Az élet ízei: Márton László
szerda, szeptember 17, 2014
A TITKOS ÍNYENC
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2014. szeptember 22-én, hétfőn, 19 órai kezdettel! Vendégünk: MÁRTON LÁSZLÓ író. Az est moderátora: Molnár Krisztina Rita költő.
Az ÉLET ÍZEI című előadássorozat első vendége a József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas író, drámaíró, novellista és műfordító, aki munkásságával számos szakmai elismerés mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is kiérdemelte.
Vagy kezdjük máshogy. Hiszen ő is máshogy kezdené. Nem ilyen iskolásan. Mondjuk úgy, hogy képzeljünk el egy férfit, aki békésen – hiszen békében van a világgal, már amennyiben az ember békében lehet a világgal, és békében saját magával, már amennyire az ember békében lehet saját magával, vagyis eljutva az evilági békesség maximumáig – bandukol valamelyik pilisi erdőben. Ohó, egy lila pereszke…, mondja, vagy inkább dünnyögi, még inkább gondolja, és lehajol érte. Vajban fogom megpárolni – így határoz, és így is fog cselekedni, ha így gondolja, mert megfontolt személy. Nem kürtöli világgá, a lila pereszke az ő dolga, pedig kürtölhetné, hiszen író, de ennél finomabb eszközökkel éli át és fejezi ki a földön átélt örömeit.
De úgy is lehetne, hogy belevágunk, ahogy Homérosz az Iliász-ba, ahogy séf a marhaszegybe. És azt mondanánk csak úgy in medias res és határozottan, hogy feltűnt nekünk olvasás közben, milyen valóságos, milyen természetes, ahogy Márton László egy-egy írásába csak úgy mellesleg, mintegy véletlenül (lehet írni bármit is véletlenül…?) és jóízűen (igen, jóízűen!) belecsempész egy hasonlatba egy krumplilevest. Vagy egy novellába egy sütni való kacsamájat. Vagy egy negyvenes években játszódó regény fontos pillanatába egy tormamártást.
Hogy ezekben a szövegekben, miközben oly sokszor az élet visszáját mutatják, mégiscsak megjelenik az élet színe. Épp hogy csak. De nagyon is ínycsiklandozóan.
A közönség szeptember 22-én Márton Lászlóval ismerkedhet meg közelebbről. A szerző A mi kis köztársaságunk című könyve a közeljövőben jelenik meg a Kalligram Kiadónál. Az esten zajló beszélgetés közben többek között az 1944-45 fordulóján játszódó új regényéből is hallhatunk részleteket.
Molnár Krisztina Rita
Címkék:
2014. szeptember 12., péntek
Az élet ízei - Irodalom és kulinária kortárs szerzőkkel
AZ ÉLET ÍZEI
Irodalom és konyhaművészet találkozása a Pátyi Könyvtárban
„Az szárnyasok combjait főd zöldséges lében, hagyd hűlni. Aztán forgasd lisztbe, tojásba, durvára tört mogyoróba, és süsd forró zsiradékban szép pirosra.”
(Ókori római recept)
A Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának ősszel induló előadássorozatában olyan írókat vendégel meg, akiknek írásművészetében úgy jelenik meg az életöröm, akár egy jól elkészített töltött káposztában. De nem csupán az életöröm, hanem az életszeretet, annak minden ízével együtt. Az élet sava-borsa. Mert az élet se nem könnyű, se nem édes. Vagy néha mégis…? Igen, néha az. Mint a madártej.
Az irodalom és a gasztronómia kapcsolata már az ókori irodalomban sem volt ismeretlen. A mottóként közölt recept színeivel, illataival gyönyörködtet, személyes megszólításával pedig ismerősként üdvözli, közösségbe hívja olvasóját. Platón Lakoma című dialógusának keretét is a közös étkezés adja. A közös étkezés pedig soha nem csupán táplálkozás, több annál. A meghitt, bensőséges együttlét alkalma. Az együttlété, ahol olyan kérdések is szóba kerülhetnek, amelyek más helyzetekben fel sem merülnek. Ahol olyan igazságok hangozhatnak el, amelyek máshol nem. Jézus is az ünnepi vacsorát választja, hogy átadja legfontosabb üzenetét tanítványainak a kenyérről és a borról.
A kortárs magyar irodalom meghívott szerzői – a gasztronómiában talán legjártasabb magyar író, Krúdy Gyula művészetének szép hagyományát folytatva – ismerik az ételek elkészítésének csínját-bínját, az örömmel és együtt elfogyasztott étel – vagyis az élet szépségét, fontosságát.
Az irodalom és konyhaművészet kapcsolatát, a művészi alkotás különböző rétegeit megismertető estek vendégségbe hívják a közönséget, és alkalmat teremtenek a szerzők legfontosabb műveinek, legfrissebb könyveinek bemutatására is.
Az őszi félévre tervezett irodalmi ínyencségek mesterszakácsai:
Márton László: szeptember 22.
Cserna-Szabó András: október 20.
Kodolányi Gyula: november 10.
Dragomán György: november 24.
Esterházy Péter: december 15.
Az estek moderálására Molnár Krisztina Rita költőt kértük fel.
Az estekről minden alkalommal külön étlapot teszünk közzé plakátokon és elektronikus formában itt és a FaceBookon: www.facebook.com/patyikonyvtar.
Szeretettel várunk mindenkit a Könyvtár őszi irodalmi estjeire!
2013. december 6., péntek
Meghívó - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – 1920
Nyáry Krisztiánt nem igazán kell bemutatnunk. A számos irodalom- és kultúrtörténeti bejegyzés szerzőjének jelenleg 31.000 követője van a FaceBook közösségi portálon. A 2012 óta ott publikált esszék nyomán már két kötet is megjelent: az Így szerettek ők című könyv első és második része. Mert ugyan a pécsi egyetem egykori tanára a kilencvenes évek óta már más területen dolgozik, az irodalomtörténet a hobbija maradt. A Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának három részesre tervezett sorozatában ezúttal egy dramatizált előadást hallhatunk tőle, Szalontay Tünde és Simon Attila színművészek közreműködésével.
A 2013. december 13-án, 19 órakor kezdődő tematikus est az 1920-as év köré rendeződik: olyan történeteket hallhatunk a magyar irodalomból, amelyeknek kiinduló vagy végpontja az említett dátum. Benedek Elek, Krúdy, Babits, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes és Szabó Lőrinc alakja elevenedik meg, és kerül hús-vér közelségbe, életük egy-egy kevésbé ismert történetének bemutatásán keresztül. A részletek kapcsán az is kiderül, hogy a halhatatlan szerzők éppoly esendő halandók, mint mindenki más, és hogy műveik hátterében sokszor nagyon is viharos, fájdalmakkal teli sorsuk áll.
A belépés ingyenes, a szerző az előadás után dedikálja a helyszínen is megvásárolható könyveit.
A 2013. december 13-án, 19 órakor kezdődő tematikus est az 1920-as év köré rendeződik: olyan történeteket hallhatunk a magyar irodalomból, amelyeknek kiinduló vagy végpontja az említett dátum. Benedek Elek, Krúdy, Babits, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes és Szabó Lőrinc alakja elevenedik meg, és kerül hús-vér közelségbe, életük egy-egy kevésbé ismert történetének bemutatásán keresztül. A részletek kapcsán az is kiderül, hogy a halhatatlan szerzők éppoly esendő halandók, mint mindenki más, és hogy műveik hátterében sokszor nagyon is viharos, fájdalmakkal teli sorsuk áll.
A belépés ingyenes, a szerző az előadás után dedikálja a helyszínen is megvásárolható könyveit.
Meghívó - Talált szív könyvbemutató, december 13.
Luca napján a néphagyomány szerint széket kezdtek el készíteni az emberek, ami karácsonyra készült el. Rendhagyó karácsonyi készülődésünk a gyerekekkel egy szívmelengető meséhez kapcsolódik.
Turbuly Lilla író és Horváth Ildi grafikusművész nemrégiben megjelent, Talált szív című mesekönyve a 2013-as Aranyvackor pályázat díjnyertes pályaműve, de emellett pátyi vonatkozású kuriózummal is bír. A könyv illusztrátora ugyanis Pátyon él, a szerzővel való gyümölcsöző munkakapcsolata ráadásul a Pátyi Könyvtárnak is köszönhető. Mesekönyvük a nagycsoportos óvodás, és az első-másodikos kisiskolás korosztálynak szól.
„Valaki elvesztette a szívét, és én megtaláltam. Most biztosan azt gondoljátok, hogy Pepe már megint álmodott valamit, mert ilyen nincs, a szívét senki sem tudja csak úgy elveszíteni, mint a kesztyűjét vagy az uzsonnás táskáját. … Otthon aztán alaposan megvizsgáltam a szívet, mert nagyon szerettem volna tudni, hogy kié lehet, és vajon hogyan veszhetett el. De nem leltem semmilyen nyomot. Annyi biztos, hogy jólesett kézbe venni és megsimogatni, mert puha volt és bársonyos. Az apró, fehér öltések szorosan összetartották a két felét és a közéjük szorított valamit, amitől szép domború lett, éppen belesimult a tenyerem hajlatába. … Anya szerint egy varrónőé lehetett, aki tűpárnának használta. Talán éppen költözködött, és valahogy kiesett a varródobozából. Apa tanácstalanul vonogatta a vállát, hogy fogalma sincs, esetleg karácsonyfadísznek szánhatták, hiszen közeledik a december, és egy ilyen szép piros szív jól mutat a zöld ágak között. A nővérem viszont (akit Katának hívnak, és már nyolcéves is elmúlt) egészen biztos volt benne, hogy egy kisgyereké lehetett, aki a kórházba menet veszítette el. (Mert a szívet a kórház közelében találtuk, ha még ezt sem mondtam volna.) De az is lehet, hogy mindannyian tévednek – borongtam –, és valaki másé. Hogy fogom én ezt kideríteni?”
Pepe a kalandos nyomozás közben sok új barátot szerez, és karácsonyra végül minden szív a helyére kerül. A decemberi délutánon együtt fogjuk a szeretetről, barátságról szóló rejtélyes történet keletkezését felderíteni a Könyvtárban. A könyv alkotóival Molnár Krisztina Rita költő – a Maléna kertje című meseregény szerzője – beszélget, Turbuly Lilla felolvasásában részleteket hallhatunk majd a műből, Ildi pedig a gyerekekkel kézműves foglalkozás keretében készít a meséhez kapcsolódó emléket. A könyv a helyszínen megvásárolható, amit a szerzők dedikálnak.
2013. május 16., csütörtök
Meghívó - Hang-nemek: Molnár Krisztina Rita
ÉN-EK
VERSBEN ÉS MESÉBEN
„Az „én” szó eredete vitatott. A nyelvészek szerint ősi örökség a finnugor korból. Feltételezhető, hogy az „ének” az „én”-ből származik „-k” képzővel, talán hasonlóan a „lélek”, „torok” szavakhoz”.
(Benkő Loránd)
Az Irodalmi Klub előző félévben zajló estjein Molnár Krisztina Rita a KÖVEK, MACSKÁK, ANGYALOK című sorozatban a kortárs líra jellegzetes képeit járta körül. A februárban kezdődő HANG-NEMEK sorozat a kortárs próza jellegzetes női mesélőinek hangját mutatta be.
2013. május 27-én, az utolsó előadáson Szabó T. Anna beszélget a szerzővel az Ünnepi Könyvhétre megjelenő két új könyvéről. Az esten Molnár Krisztina Rita lírájának és prózájának hangja is megszólal majd.
A Kőház (Scolar Kiadó) a költő harmadik verseskötete, a Maléna kertje (Naphegy Kiadó) című meseregény pedig első hosszabb terjedelmű prózai munkája.
„A város szélén, Füge Maléna kertjében kezd bonyolódni Molnár Krisztina Rita meseregénye. A biztonságot adó kertben, amiben egy hársfa és egy tölgyfa áll, és ahol Máli magányos délutánjai telnek, és ahová végül minden szereplő belép. Szibill, a több ezer éves tücsök, Máli sokáig egyetlen társa, aztán Janó, aki lehet, hogy utcagyerek, a nagyszájú Luca, a törpesünök gazdája, és Bicajos, a postás, akinek szintén megvan a maga titka. A kertből, ahová Máli egy faágak közt megbújó rejteket álmodik, de ahonnan mégis ki kell lépnie ahhoz, hogy elmenjen bodzát szedni az utcagyerekkel, akinek a nagymamája kórházban van, vagy azért, hogy megfesse a macskamúmiát és hogy végül egészen a görög Kréta szigetéig repüljön, ahol megérti, mit is jelent valójában, hogy minden folyó a tengerbe igyekszik.
Az átváltozás meséje a Maléna kertje, az események – akár Ovidius átváltozás-történeteiben – az egymásra találás és az elválás élményei körül bonyolódnak, számtalan izgalmas fordulattal és meglepetéssel.”
Szvetelszky Zsuzsa a Maléna kertje című meseregényről
„Tűz van, tűz van, ég a város, ég a ház is: minden elpusztul, ami eddig számított. Ráadásul a tűz körül, az emberek között ott sürgölődik a gonosz is, de nem táplálja, hanem oltja. Ezzel a nyugtalanítóan álomszerű, klasszikus lüktetésében is szabálytalanul csapongó, félelmetesen lobogó verssel kezdődik ez a könyv, mintha már első versében is felégetné, amit a nyugodt kötetcímmel, a Kőházzal felépített. Ahogy tovább olvasunk, egy pillanatnyi idill (néni a napon, pásztorlányka) után mindjárt jön az „őrült nő”, aztán a „felizzó” „feszítő” vágy és sóvárgás, „fortyog a tűz az erekben”: láng bujkál ebben a könyvben, felizzítja a gyanútlan olvasót. Nem lehet abbahagyni. Csupa tűz, csupa sodró, feszítő kérdés. Muszáj odafigyelni rá.
…
Mi van, ha „zsarátnok fészkel” benned, ha nem alszol a „sodró” vágytól, ha nem alszik ki benned a tűz és csodát várva világítasz, mint a folyosón égve hagyott villany, „mint egy fénysor/ a karácsonyt váró balkonon”? Mi van, ha ez a tűz tartja fenn benned a fény ígéretét, és számodra ez a vágy az igazi szolgálat? Mi van, ha nem szűnsz meg égni? Ha nem fogadod el, mint Kosztolányi, hogy otthon vagy a világban, de nem vagy otthon az égben? Ha nem ismered el József Attilával, hogy „nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret?”
És mi van, ha elhiszed, hogy a fény legyőzi az időt?”
Részlet Szabó T. Anna a Kőház című verseskötethez írt utószavából
Az esten közreműködik:
Záhonyi Enikő - ének
Simon Attila - zongora
Molnár Krisztina Rita blogja: molnarkrisztinarita.blogspot.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)